Xenon ismertető

Felhívjuk minden kedves olvasó figyelmét, hogy a jelenlegi szabály értelmében xenon fényszóró beszerelésének és használatának feltétele  a dinamikus fényszórómagasság állító és fényszórómosó berendezés együttes megléte.

Az általunk forgalmazott Xenon szettek foglalat-specifikusak! Az adott H1, H3, H4, H7, H11, HB3, HB4, 9004, 9007 foglalatba átalakítás nélkül betehetőek, és a lámpa fókuszpontja tökéletesen jó helyre kerül, így a fény teljes egészében az útra kerül, nem pedig a szembejövők szemébe. Gyártási minőségük, vízzáró szigetelésük alkatrészeik a legmagasabb professzionális orvosi xenon minőségűek. E13 TÜV ISO 9001 minősítésűek.

Semmilyen formában nem azonosak a HELLA "Audi-s" xenon szettjeivel, azok D2S xenon fejei ezen foglalatokba csak átalakítással tehetőek be, fókuszpontjuk helytelen,(csak a xenonos Audiban helyes) és színük 4300K, vízzárásuk nem tökéletes.

A xenon izzó működési lényege,hogy nem egy izzószál izzik ,hanem maga az izzóban található gázközeg. A gáz begyújtásához kb.23.000 V szükséges,ezért történik a működtetése trafóról. Természetesen ez a magasfeszültség csak a begyújtáshoz szükséges,az ív fentartása kb.85V-on történik

A xenon izzó a bekapcsolását követõen kb. 2 másodperc alatt éri el a fényereje 95%-át, kb.6-8 másodperc alatt éri el teljes fényerejét.

Előnyei:

• Nagyobb fényerő: a 35W-os szett, 3-szor nagyobb lumenű fényforrással rendelkezik, mint a hagyományos 55W-os halogén izzók
• Rendkívül magas professzionális gyártási minőség: A Maxlux Co. LTD elsősorban orvosi xenonokat gyárt, e mellett fejleszt gépjármű xenonokat is, ugyanazon minőségben!
• Kristálykék-fehér fény: a fényhőmérséklete ezeknek a szetteknek sokkal jobban megegyezik a nappali fénnyel, mint a hagyományos halogén izzók, melyek inkább sárgás árnyalattal világítanak
• Nagyobb látótávolság: a nagyobb fényforrás, és fehérebb szín kombinációjából adódóan sokkal jobb a látótávolság főleg az éjszakai vezetési körülmények között
• Hosszabb élettartam: A Maxlux és GP Thunder szettek ÖTSZÖR tovább tartanak mint a hagyományos halogén lámpák!
• Könnyű átalakítás: a szetteket egyszerűen és könnyedén be lehet szerelni a hagyományosak helyére.

Tulajdonságok:

• A telepítéshez nincs szükség újrakábelezéshez
• 35W. Xenon gázzal töltött kisüléses fej. Nincs izzószál.
• 4300K-10000K fényhőmérséklet. Nagyobb fény kibocsátás.
• Legjobb orvosi xenon minőség!
• Hosszabb élettartam!
• Könnyű beszerelés (20-40 perc egy kezdőnek is).

Mindig a legjobb világitást szeretné az autójába, ezért bemutatjuk Önnek az INTERPOWER X5 H.I.D. utólagosan beépithető szettet /későbbiekben csak H.I.D./ az Ön autója ki fog tűnni a többi autó közül az éjszakában. Nem fog csalódni, mi csak a legjobb minőségű szetteket forgalmazzuk.

Az utólagosan beépithető XENON szett /X5/ sokkal fényesebb és fehérebb bármelyik H.I.D. szettnél, amit valaha látott. A H.I.D. szett bármilyen hagyományos típusú /H1, H3, H4, H4Bi,H7, H11, 9000-s széria /halogén égő helyére átalakitás nélkül beszerelhető.

Egy 35W H.I.D. xenon égő 3x-osa egy hagyományos 55W-osnak.
• Tiszta fehér fény : A H.I.D. színárnyalata közelebb áll a nappali fényhez, mint a halogén égőé, melynek sárgás a fénye. A nagyobb fényerő és a vakító gyémánt fehér fény éjjel jobb látási viszonyokat biztosít.
• Nagyobb élettartam : A H.I.D. 7x-ese a normál halogén égőnek.
• Könnyű átalakitás : Nem kell átalakítani! A H.I.D. utólagosan beépithető szett könnyű helyettesítő eszköze a normál halogén égőnek..

A balesetek 60%-a a rossz látási viszonyok miatt történik. Egy 60 éves embernek 10x-er annyi fényre van szüksége, mint egy 20 évesnek.

A xenon égő fele annyi energiával 3x-or annyi fényt biztosít. Ezáltal a vezetés biztonságosabb, az autó más fogyasztóinak pedig több energia jut. Továbbá környezetbarát mivel a kevesebb áramfelhaszálás kevesebb üzemanyag-felhasználást is jelent. A tiszta fehér fény jobban hasonlít a nappali fényhez, ezáltal a vezető jobban tud koncentrálni, melyet tudományos kisérletek bizonyitanak. A xenon égő által kibocsájtott fehér fény jobban verődik vissza az útjelzésekről és a közúti jelzőtáblákról, mint a hagyományos halogén égőé.

Elismertség szempontjából valahol a félúton található a fényszórótechnika. Azt persze mondják, és észre is vesszük, ha xenonlámpa van az autónkban, de arról már fogalmunk sincs, hogy a halogénlámpánk parabola- vagy FF-tükrös-e. Most szépen sorba vesszük azokat a fényszórófajtákat, amelyekkel a ma (még) közlekedõ autókon találkozhatunk, lerántjuk a leplet mûködési elvükrõl, és eláruljuk remegve titkolt hibáikat. Bevezetésként még egy alapvetés: minden fényszóró reflektorból (fényvisszaverõ felület vagy tükör) és fényforrásból (izzó) áll, ha ennyit tudunk, már könnyebb szívvel szaladhatunk neki a következõknek. A nagy klasszikus. Eleinte normál biluxizzó világított benne, aztán jött a sokáig szinte egyeduralkodó H4-es halogén. A H jelû halogénizzók töltõgázához halogéneket (pl. jódot) kevernek, ezért fényesebben, fehérebben és tovább világítanak, mint a korábban elterjedt bilux. A parabolatükrös fényszóró egyik gyújtópontjában helyezkedik el az izzó. A másik gyújtópont a végtelenben van, a (parabola-) tükörrõl visszavert sugarak gyakorlatilag párhuzamosak. Ezeket a párhuzamos fénysugarakat bordás fényszóróüveg irányítja a megfelelõ irányba. Ennek a fényszórófajtának nagy a helyigénye, bordás üvege kiment a divatból, és a dupla szálas izzót akkor is ki kell dobni, ha csak az egyik szál égett át.

Vetítõlencsés (DE) fényszóró

Boldogságos Opel Calibra! Szentséges BMW 850i! Forradalmárok voltatok ti, a fény forradalmárai. A vetítõlencsés, más néven ellipszoid rendszerû fényszórónak a formatervezõk örültek a legjobban a nyolcvanas években. Kicsi volt, és csinos, de drága. Nem csoda, hogy eleinte a sportkocsik kiváltsága. Mivel a fénysugarak a másik gyújtópontban kereszteznék egymást, egy lencsével párhuzamosítják õket. Elõnye a kiváló fényhasznosítási hatásfok, hátránya az éles sötét-világos határ, illetve a zavaróan nagy fénysûrûség (vakítás) a lencsénél (Freiflächen-Scheinwerfer) fényszóró nevét elég nehéz pontosan lefordítani. Talán változó felületû tükrös fényszóró lenne a legtalálóbb elnevezés. Ebben a tükör alakja semmilyen szabályos geometriai formát nem mutat. A foncsor kis, különbözõ szögben álló felületekbõl áll, közöttük folyamatos átmenet van. Minden tükördarabhoz az út egyik meghatározott része van hozzárendelve, ezt persze számítógéppel határozzák meg. A mûködési elvbõl fakadóan az FF-fényszórónál szükségtelen az üveget bordázni, mivel a fénysugarakat csak a foncsor irányítja. A formatervezõk persze imádják a nagy szabadságot engedõ és esztétikus FF-fényszórót, a mai tömegautóknál leginkább ezt használják. Elõnye még az igen egyenletes fényelosztás.

Super DE fényszóró

Ez lesz a legrövidebb leírás. Ez a fajta fényszóró ugyanis a micsurini elv alapján készült, a vetítõlencsés és az FF-fényszóró keresztezésével. Ma már szinte mindegyik vetítõlencsés fényszóró ilyen.
Gázkisüléses (xenon-) lámpa .Autóba épített fénykard. Jelentõsége legalább akkora, mint a halogénizzóé volt annak idején. Mûködési elve az utcai ívfénylámpákéval egyezik. A hagyományos izzókkal ellentétben nem izzószál, hanem a gáztérben két elektróda között létrejövõ elektromos ív ad fényt. Gépkocsira adaptálása nem volt egyszerû. Szerkezetét le kellett kicsinyíteni, és jó néhány technológiai problémát meg kellett oldani. Ha az izzóba nem pontosan adagolják a fém mennyiségét, minden lámpa eltérõ színárnyalattal világít. A begyújtás sem tarthat annyi ideig, mint az utcai ívfénylámpánál, és a fényerõ túl lassú felerõsödése sem engedhetõ meg.

Egy 35 wattos xenonlámpa körülbelül kétszer annyi fényt bocsát ki, mint egy 55 wattos halogén. Ráadásul a kibocsátott fény színhõmérséklete 4500 kelvin, ez 1300 kelvinnel magasabb, mint a halogénlámpáé. Közvetlenül összehasonlítva a halogén fénye sárgának látszik az ívfény mellett. A halogénlámpa által felvett energia kilencven százaléka hasznavehetetlen hõvé és infravörös sugárzássá alakul át, az ívfénylámpa csak az energia 75 százalékát alakítja hõvé és UV-sugárzássá.

Elõnye a nagy fényteljesítmény, a szinte nappali világosságot teremetõ fény, és az, hogy oldalra is jobban megvilágítja az utat. Hátránya a rendkívül éles világos-sötét határ, ezért kizárólag dinamikus fényszórómagasság-állítóval kombinálva használható, ami némileg csökkenti az általa okozott vakítást. Státusszimbólumnak számító színét hamisítják, az autósboltokban lehet xenonhatású halogénizzót kapni.

Ne cseréld magad!

A fényszórótechnika bonyolultabbá válása egyre jobban megfosztja az autósokat alapvetõ joguk gyakorlásától, az izzócserétõl. Xenonlámpába egyáltalán nem matathat bele az oktondi autós: akinek ilyen van, annak izzókiégéskor kötelezõ a szervizlátogatás. A sima halogénlámpás autók többségének tulajdonosai sem járnak sokkal jobban. A Ford Focusban például a bal oldali (tehát a fontosabb) tompított H7-es izzójának cseréjéhez le kell szerelni a hûtõrácsot, és ki kell építeni a fényszórótestet.

Ezt persze csak a földön fetrengve oldható meg, mert a fényszóró alsó tartócsavarjához csak alulról lehet hozzáférni.

Furcsa dicsõség, de ez az a fényszóró, amelyik a legtöbb autósújságírót félrevezette. A bixenon fényszóróban egyetlen xenonizzó végez munkát. A tompított fényt egy takarólemez segítségével hozzák létre, reflektorra kapcsolva ez a takarólemez elmozdul, és így a fénysugarak iránya is módosul. Elõnye, hogy nincs színkülönbség a tompított és a reflektor fénye között, valamint fényszóróra kapcsolva az autó elõtti terület is bevilágítva marad.
Kanyarfény

Ezt ugye a Citroën találta föl, akkor, amikor még tényleg innovatívak voltak. Aztán évtizedekig csend volt, mígnem a német Lichttechnikerek Lippstadtból (Hella) és Diplomingeneurök Ingolstadtból (Audi) rá nem vetették magukat a témára. 2002-ben szériaéretté is vált a statikus kanyarlámpa, az Audi A8-asban mutatkozott be. Az ötlet egyszerû: a tompított mellé beszuszakoltak egy kisebb fényszórót, ami oldalirányba néz. Ha a kocsi szûk ívben kanyarodik, vagy a vezetõ indexel, akkor a kanyarfény bekapcsol, persze finoman dimmelve, mint az operában a nagy csillár.

A statikus kanyarfény azonban csak rövid ideig uralkodhatott, mert Stuttgartból kontráztak, és az új E osztályban már dinamikus kanyarfény kápráztatta a vásárlókat. Ez már közelebb van a Citroën-féle koncepcióhoz, ugyanis a tompított tényleg elfordul plusz-mínusz tizenöt fokkal, csakhogy a fényszórótestet nem rudazat forgatja, hanem egy - a sebességet és a kormányelfordulási szöget érzékelõ szenzorok által vezérelt - villanymotor.

A gondolkozó lámpa: VARILIS

A "hogyan lehet az autót még drágábbá tenni" mozgalom legújabb vívmányának megjelenésével jövõre számolhatunk, ha az Európai Parlament rábólint a bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokra. Az új fényszórórendszer integrált, intelligens és innovatív, meg persze piszok drága lesz. Lényege, hogy egy forgó hengerre erõsített takarólemez a menetszituációtól függõen takar be a fénysugár útjába, és különbözõ módon osztja el. A VARILIS lámpa fénykévéje más-más formájú különbözõ forgalmi helyzetekben:

* Városban széles a fénykéve, hogy a vezetõ idõben észrevegye a gyalogosokat és a kerékpárosokat.
* Országúton nagyobb a fény hatótávolsága, és a kanyarokba is bevilágít az elfordítható fényszóróegység.
* Autópályán még nagyobb a hatótávolság, de az elõttünk haladó utolérésekor a rendszer csökkenti a vakítást.
* Esõben, ködben és hóesésben a VARILIS fényeloszlása alkalmazkodik az idõjárási viszonyokhoz.

Ilyen lesz tehát a szép új világ, ahol fény-, napsugárzás-, sebesség-, és nedvességszenzorok gondolkoznak helyettünk, és az õ szavukra hallgat majd a VARILIS. Meg persze a navigációs rendszerére, ami - elvileg - tudni fogja, hogy mikor következik a következõ éles kanyar.

A soha ki nem égõ lámpa: a LED

A LED-eket, magyarul fénykibocsátó diódákat, a 90-es évek eleje óta használják sikerrel a hátsó lámpákban. A fejlesztésekben azonban nemrég fordulópont történt, és elkészült a LED-es fényszóró prototípusa. Ez a lámpa nem valami alábecsülendõ szükségmegoldás, fényereje ugyanis a xenonlámpa teljesítményének 90 százaléka. Ahhoz, hogy a nagy fényerejû LED-ekbõl álló fényszórót az utcára engedjék, megint csak a törvényhozóknak kell összeülniük. Jelenleg ugyanis csak jelzõfunkciókra alkalmazható.